Szilva - tápanyaghiány - fejtrágyázás

Tápanyaghiány tünetei:
A szilva csonthéjas gyümölcsök között a második legnagyobb területen termesztett növényünk. Tápanyagigénye nem kiemelkedő, a csonthéjasok közül átlagosan kevesebb káliumot és több nitrogént igényel.
A nitrogén alapvetően a levélben, hajtásban, termőrészekben, a gyümölcsben található. Az intenzív hajtás­növekedés ­idő­­­sza­kában a na­gyobb asszi­­­mi­­lációs felület kialakulásához nitro­gén túl­súlyos táplálásra van szükség. Nitrogén hiány következtében apró, halványzöld színűek levelek fejlődnek. Gyenge lesz a rügy-differenciálódás, kevesebb termőrügy alakul ki. Ennek következtében kevesebb a virág, majd termés, aminek nagy része termékenyülés után le is hullik. 
A foszfor a generatív szervek kialakulásában játszik nagy szerepet. Felvétele a vegetáció kezdeti időszakában, az új szervek képződésekor intenzív. Hiánya esetén növekedési zavarok lépnek fel, a lomb sötétzölddé majd vörössé változik.
Káliumból a nitrogén mennyiségénél jóval többet igényel a szilva. Főbb szerepe a szénhidráttermelésben és a vízháztartásban van, ezáltal a termés minőségének alakulásában, az íz-zamat, szín és eltarthatóság tekintetében kiemelkedő. Segít a fagy elleni védekezőképesség növelésében, és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet is növeli. Kálium hiánytünet először a levelek sárgulásával jelentkezik, de itt a levélerek sokáig zöldek maradnak, míg az erek közötti szövetek fokozatosan sárgulnak. Súlyos hiány esetén a levelek a levélszéle felöl száradni kezdenek.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:
A tápanyahiány tünetei sok esetben csak átmeneti jellegű a szilvánál, ami kialakulhat a kijuttatott műtrágya nem megfelelő hasznosulásából. Ezért fontos a jó minőségű műtrágya kijuttatása, amelynek hatóanyagait teljes mértékben tudja a növény hasznosítani.