Dísznövény - bogarak

A dísznövényeket károsító rovarok kiválasztása nehéz, mert több fajból sokaknak a lárvája is kártékony a dísznövényekre, nem csak a kifejlődött egyedek.

Kártétel
A pattanóbogár gyakran előfordul a házikertekben, de itt nem a bogár hanem a lárvája a drótféreg károsít. A nedvesebb körülmények közt található és húsosabb, föld alatti növényrészekben gazdag virágos és levéldísznövények gyökereit rágják, valamint a hagymás-gumós növények föld alatti szaporítószerveit. A rágások következtében a dísznövények részleges, vagy teljes pusztulása fordulhat elő.
Cserebogarak a lombleveleket károsítják azok megrágásával, de a valódi veszélyt itt is a lárvák, a cserebogárpajorok okozzák. A pajorok görbült kiflire emlékeztető alakú kártevők, melyek a föld alatti növényrészek rágják meg és súlyos kártétel esetén azok pusztulását okozzák. Magyarországon a legismertebb a májusi és az erdei cserebogár. A bogarak április végén, május elején az alkonyati órákban jelennek meg, elsősorban nagy lombozatú fákon. A hajnali órákban kell lerázni és összegyűjteni őket.
A bundásbogár és az aranyos rózsabogár fordul elő gyakran. A rózsa, nárcisz, orgona, pünkösdi rózsa és még számos dísznövény szirmainak fordul elő és a polleneket, virágszirmokat rágja.
Ormányosbogarak a fás szárú növénykbe rakják a petéiket és az abból kikelő lárvák rágásukkal okozzák a károkat.

Megelőzés és védekezés
A védekezés legjobb módja, ha a dísznövényeinket rendszeresen és alaposan átvizsgáljuk, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. Ha kevés a kártevő jelenléte, akkor még egészen könnyen össze lehet gyűjteni őket, súlyos fertőzés esetén rovarirtó szerek alkalmazása indokolt lehet. Ebben az esetben érdemes a növények metszését, hajtásválogatását vegy egyéb fitotechnikai munkálatok követően elvégezni a kezelést.