Paradicsom - alternária

A paradicsom alternáriás betegsége hazánkban az 1950-es évek körül jelent meg és azóta rendszeresen problémát okoz a házikertekben.
Kártétel
Már csíranövény korban jelentkezhetnek az első tünetek, amikor a csíranövény csúcsi részén és a szikleveleken apró foltosodás mutatkozik. Később a leveleken általában június közepétől kezdődően apró, majd 5–10 mm átmérőjű koncentrikusan gyűrűzött száraz foltok jönnek létre. A bogyókon kissé besüppedő, vizenyős, barnuló foltokon sűrű sötétszürke–fekete gombafonalak képződnek. A folt alatt a szövetek megbarnulnak, a termés elpusztul. A gomba a magokat is fertőzi, a mag felületén és belsejében is megtalálható.
A kórokozóra jellemző, hogy az elsődleges fertőzési forrás a vetőmag, valamint a talajon maradt fertőzött növényi maradványok. A gomba spóra képződéséhez és a fertőzéséhez 24–28 °C hőmérséklet és magas páratartalom szükséges. A gomba spórákat a szél szállítja a növényekre, melyek csírázásához nedves levélfelület szükséges. Ahogy öregszik a növény úgy válik egyre érzékenyebbé a betegségre.

Megelőzés és védekezés
Elsődleges megelőzést azzal érhetünk el, ha egészséges, csávázott vetőmagot használunk. Paradicsomot ne ültessünk burgonyatábla közelébe, a növénymaradványokat forgassuk be a talajba. A kémiai védekezést a palánták 2-3 leveles állapotában kell elkezdeni, majd egy-két alkalommal megismételni. Kiültetés után a kezeléseket az élelmezés-egészségügyi várakozási idő figyelembevételével, az időjárás és a fertőzési nyomás függvényében többször el kell végezni