Paprika - baktériumos betegségek

A paprikát számos betegség fenyegeti a termesztése során. A termelők által a legveszélyesebbnek tartott baktériumos levélfoltosság és levélhullás és a baktériumos bogyórothadás évről évre komoly károkat okoz.
 
Kártétel
A baktériumos levélfoltosság és levélhullás fertőzésnek kedvez a magas (27-30 C) hőmérséklet és a magas páratartalom. A tünetek, ahogy betegség neve is utal rá, elsősorban a levélen jelentkeznek, a kórokozók itt jutnak a növénybe. A levél fonákján hegszerű, 2 mm-es foltok jelennek meg. A levelek felszínén a foltok (hólyagok) vizenyős, olajos foltokként mutatkoznak, melyek idővel elhalnak, szélüket sárgás-barnás gyűrű veszi körül. A fertőzött levelek lehullnak, a palánták felkopaszodnak, fejlődésükben visszamaradnak. A növény szárán kissé kiemelkedő, hosszú, ovális foltok jelennek meg. A termésen sötét, varas foltokat láthatunk, a bogyó esztétikailag jelentősen sérül (nehezebben eladható). Erős fertőzés hatására a magvak megbarnulnak. Csapadékos évjáratokban egyes körzetekben komoly károkat okoz ez a betegség.
A baktériumos bogyórothadás a bogyón a kocsánytól kiinduló és a bibepont felé terjedő, világosbarna rothadás, amely során csak a belső húsrész és a magház rothad a héj nem. Hosszan tartó hűvös, csapadékos időjárás esetén a teljes bogyó elrothad és lehull. Az első tünetek várhatóan a nyár közepén végén jelennek meg. A kórokozó a paprika tárolása, szállítása alatt is terjed. Száraz körülmények között mumifikálódhat is a termés. A fertőzési források a rothadt bogyók, ill. a talajba szivárgó baktériumnyálka, a felverődő vízcseppekkel jut a bogyóra és csak sebeken át fertőz. Csapadékos időt szereti és a magas hőmérsékletet.

Megelőzés és védekezés
A baktériumok elsődleges fertőzési forrása a vetőmag, a talaj és a növényi maradványok, melyek felületén telelnek át. Sebeken, légzőnyílásokon jut a növénybe víz közvetítésével, elsősorban felverődő esőcseppek, vagy öntözővíz formájában kerül egyik növényről a másikra. A védekezés megoldható ellenük rezisztens fajták termesztésével, a vetésforgó betartásával, szár- és gyökérmaradvány bontó hasznos gombák és baktériumok alkalmazásával, valamint réztartalmú készítmények preventív használatával.