Szőlő - szürkepenész

Kártétel
A szőlő botritiszes betegségét más néven szürkepenésznek nevezzük. A gomba több növényt is károsíthat, nem csak a szőlőt. Magas relatív páratartalom és a 22–24 ^oC-os hőmérséklet a kedvező a gomba szaporodásának. Korai stádiumban már fiatal hajtásokat, virágfakadáskor a virág kocsányát és a virágot is megtámadhatja, melyek később elhalnak. A bogyók pedig folyamatos veszélynek vannak kitéve, míg el nem érik a 12,4-es mustfokot, illetve a 25 fokos hőmérséklet és a nagyon magas páratartalomra is komolyan oda kell figyelni. A zsendülő fürtön rendszerint a sérült bogyóktól kiinduló rothadás indul meg, amely az egész területre kiterjed és a fürdőben alkoholos majd ecetes erjedés indul meg. Ez a tünet a zöldrothadás, ami az élő fürtökön is kialakulhat. A vesszők is károsodhatnak a betegségtől, ilyenkor az oltványok rosszul erednek. Később a beteg részeken fehér, majd szürke vattaszerű penész jelenik meg, amelyről később pontszerű gomba felhő hullik szét. A felületen gyakran fekete szaporítóképlet is láthatók.
A megfertőződött szőlőszemekből elpárolog a nedvesség, így tehát a benne maradt cukor és savtartalom koncentráltabb lesz, valamint nagymértékben befolyásolja a keletkező bor aromáját is. A botritiszes bor esetén jellegzetes ízjegyek alakulnak ki.

Megelőzés és védekezés
Mint általában minden betegségnél, a legelső védekezési módszer ez esetben is a növényi maradványok eltávolítása az ültetvényről. Idővel minden növénymaradvány megpenészedik, ezért az eltávolításukkal nagyban akadályozhatjuk a kórokozó terjedését. A fitotechnikai munkák rendszeres végzésével szintén nagyban megelőzhető a betegség elterjedése. Egy szellősebb, ritkább ültetvényben ugyanis kisebb eséllyel jelentkezhet a kórokozó, mint egy dús lombozatú, elhanyagolt növényállományban. A sebzést kiváltó fitotechnikai műveletek után, valamint az első tünetek észlelésekor vegyszeres védekezést kell alkalmazni.