Fehér libatop

Fehér libatop

A fehér libatop (Chenopodium album) a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába és a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales=Centrospermale) tartozik. Magyarország egyik leggyakoribb gyomnövénye. Főleg a mérsékelt, szubtrópusi éghajlatokon terjedt el. Eredeti őshazája a Himalája vidékein lehetett. Egyéb elnevezései lehetnek; libaparéj, fehér libatalp, lisztes laboda, libatop, cigányparéj, lisztes paraj, pulykasáska. Észak-Indiában haszonnövényként termesztik.
Alaktan
A csíranövény sziklevél alatti szárrésze hosszú, vöröses, sziklevelei lándzsásak, csúcsuk tompa, a rövid nyélbe gyorsan keskenyedők. A sziklevelek matt zöldek, fonákjukon vöröses lilás árnyalatúak. Az első levelei átellenesek, hosszúkás rombusz alakúak. Későbbi levelek átellenesen vagy szórtan állnak, mind a két oldalukon lisztes bevonatúak a rajtuk található hólyagszőröktől. Egyenes, felálló szárú, élőhelytől függően magassága 20-200 cm lehet. Termése egymagvú makk, melyet az ötfogú lepel zár magba. Termésfala sugaras szerkezetű, felülete nemezes-pikkelyes.
Életmód, előfordulás
Egyéves kétszikű, T4-es tavasszal magról kelő, nyárutón magot érlelő növény. Optimális csírázási hőmérséklet 18-30 °C. A talaj kémhatását illetően 4,5-8,3 közötti pH kedvez neki. Kedveli a megbolygatott, tápanyagban dús területeket.

Kártétel, védekezés

Magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen almában engedélyezett hatóanyag a pendimetalin, melyet kora tavasszal, még a gyomok megjelenése előtt, aprómorzsás talajfelszínre permetezve javasolt kijuttatni. Engedélyezett hatóanyagok továbbá a flumioxazin, fluazifop-P, glifozát.

Magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen csonthéjas kultúrákban engedélyezett hatóanyag a pendimetalin, melyet kora tavasszal, még a gyomok megjelenése előtt, aprómorzsás talajfelszínre permetezve javasolt kijuttatni. Engedélyezett hatóanyagok továbbá a fluazifop-P és a glifozát hatóanyagok. A glifozát totális gyomirtó hatóanyag, melynek engedélyének további sorsáról 2022. decemberében születik döntés.

Magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen káposztában engedélyezett hatóanyag a pendimetalin. Kora tavasszal, a gyomok kelése előtt, aprómorzsás talajfelszínre kijuttatva ajánlott elvégezni a kezelést palántázás előtt 4-5 nappal.

Magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen paprikában engedélyezett hatóanyag a pendimetalin. Tavasszal, a gyomok megjelenése előtt, aprómorzsás talajfelszínre kijuttatva ajánlott elvégezni a kezelést palántázás előtt 4-5 nappal. Magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen a kletodim hatóanyagnak van engedélye.

Magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen paradicsomban engedélyezett hatóanyag a pendimetalin. Tavasszal, a gyomok megjelenése előtt, aprómorzsás talajfelszínre kijuttatva ajánlott elvégezni a kezelést palántázás előtt 8-10 nappal. Magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen a quizalafop-p-etil hatóanyagnak van engedélye paradicsomban, melyet az engedélyokirat szerint az állomány 4 leveles fejlettségétől a sorok záródásáig javasolt kijuttatni.

Szőlőben, a magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen engedélyezett hatóanyag a pendimetalin. A szőlő fakadása előtt ajánlott kijuttatni aprómorzsás, gyommentes talajfelszínre. További engedélyezett hatóanyagok kétszikű gyomnövények ellen; flumioxazin, MCPA, glifozát, flazaszulfuron, fluazifop-P, piraflufen –etil.

 

Kapcsolódó képek