Meggy monília

Ez a betegség az egyik legismertebb és legelterjedtebb az egész világon. A gyümölcsök rothadása már 1796-ban feljegyzésre került, virágpusztulást, mint tünetet csak 1900-ban azonosították. A cseresznyén mind a két monília faj, a Monilinia laxa és a Monilinia fructigena is jelentős, meggyen pedig a M. laxa okoz súlyosabb károkat. A M. fructigena gyümölcsrothadást a M. laxa virágelhalást és meggyen gyümölcsrothadást idéz elő. A gyümölcsrothadás elsősorban mechanikai sérülések nyomán keletkezik (jégverés, rovarkártétel utáni sebeken keresztül stb.).

A betegség neve: A cseresznye és meggy monilíniás betegsége
A kórokozók tudományos nevei:
- Monilinia fructigena, Honey (1945)
syn.:  Monilia fructigena Schumach., Sclerotinia fructigena (J.Schröt.) Norton, Sclerotinia fructigena Aderh., Stromatinia fructigena (J.Schröt.) Boud.
Tölcsér alakú apotéciumos gomba. Konídiumtartós alakja Monilia fructigena (Pers.).
- Monilinia laxa (Aderh. & Ruhland) Honey (1945)
syn.: Monilia cinerea (Bonorden), Monilia laxa (Ehrenberg) Saccardo et. Voglio, Sclerotinia cinerea (Bonorden) Schröter, Sclerotinia laxa Aderhold et. Ruhland.
Tölcsér alakú apotéciumos gomba, konídiumos alakja Monilia laxa (Ehrenb. ex. Pres.) Sacc. et Vogl.. Fertőzési forrás: Talajra hullott gyümölcsmúmiák. Meggy esetében az ágakon és vesszőkön keletkezett rákos sebek.
Betegség leírása, tünetek
A M. laxa tünete meggyen először a hajtásokon és virágokon, vesszőkön, majd a gyümölcsökön jelentkezik. A virág csésze és sziromlevelei barnulnak, elhalnak. A hajtás alsó részén besüppedő ovális foltok jelennek meg, a hajtáscsúcs elbarnul, szárad, mézgacseppek jelennek meg. A vesszőkön és ágakon rákos sebek alakulnak ki. A rákos sebek feletti ágrészek elszáradnak, miután a seb körül öleli az ágat. A sebek a farészig besüppedtek, szélüket kalluszredő övezi. A gyümölcsön barna rothadó folt jelenik meg, majd a termőtestpárnák elszórtan alakulnak ki.  M. fructigena a gyümölcsön jelenik meg, először rothadó barna foltot okozva, később a folt körül koncentrikus, körkörösen jönnek létre a gombatelepek. A gyümölcs kocsánya megbarnul, a gyümölcs lehullik, feketedik.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A M. laxa esetében, a talajra hullott gyümölcsmúmiákon a konídiumok áttelelnek, tavasszal apotéciumok képződnek. A rákos sebeken a kórokozó micéliumai maradnak fenn, tavasszal új exogén sztrómákat (termőtestpárnák) hoz létre. A fertőzési forrásokon kialakult konídiumok légmozgással vagy esőcseppekkel jutnak a virágra, majd itt kicsíráznak és a bibecsatornán keresztül bejutnak a virágba. A gyümölcsbe a kórokozó mechanikai sebzéseseken át jut be, majd az egymással szorosan érintkező gyümölcsökön micéliummal halad tovább. A M. fructigena szintén a gyümölcsmúmiákon marad fenn, ahol a konídiumok képződnek, majd 80%-os relatív páratartalom mellett légmozgással és vízcseppek segítségével a gyümölcsökre jutnak. Itt sebzéseken keresztül hatol be a gomba micéliuma a gyümölcsbe, majd a szorosan álló gyümölcsök között a micélium az ép szövet feloldásával fertőzi meg az egészséges gyümölcsöt.
Védekezés
Apotéciumok kifejlődésének megakadályozása a gyümölcsmúmiák talajba forgatásával. Rákos sebekkel rendelkező fa részek eltávolítása, fán maradt gyümölcsmúmiák megsemmisítése. Rügypattanás előtt rész tartalmú szerekkel való permetezés, további védekezések virágzás előtt, virágzáskor. Engedélyezett növényvédő szer hatóanyagok; réz-oxiklorid, réz-hidroxid, hárombázisú réz-szulfát, ciprodinil, tebukonazol, trifloxistrobin, izofetamid, fluorpiram, kaptán, fludioxonil, fenhexamid.