Szőlő peronoszpóra

A betegséget először 1837-ben írták le Észak-Amerikából, azóta világszerte a szőlő egyik legveszélyesebb betegségévé vált. Hazánk területén először 1880-ben tűnt fel a kórokozó. 80-100%-os lomb és fürtkár is kialakulhat a fertőzés következtében.
A betegség neve: Szőlőperonoszpóra
A kórokozó tudományos neve: Plasmopara viticola (Berk. et Curt.) Berl. et de Toni
Oospórás gomba.
Fertőzési forrás: Áttelelt beteg levélmaradványok. Esővel elsodródó sporangiumok.
Betegség leírása, tünetek
Fiatal leveleken sárgászöld, kör alakú foltok jelennek meg. A leveleket fény felé tartva a foltok olajfolt szerűeknek tűnnek. A levelek fonákján, a foltokon fehér sporangium tartó gyep képződik. A levél szövete foltokban barnul, majd elszárad. A vegetáció második szakazában, az idősebb leveleken megjelenő olajfoltok kisebbek. A foltok elhalása után a levél mozaikosan foltos, a beteg levelek súlyos fertőzés esetén lehullanak. A kacs sárgászölddé színeződik, majd barnul és elszárad. A fürtkocsány és a fiatal bogyók szintén sárgászöldre színeződnek, felületükön megfigyelhető a fehér sporangiumtartó gyep, a fürtkocsány és a bogyók elszáradnak. Később a bogyók egyenként fertőződnek, a kocsánykorona felől kezdenek töppedni, szürkévé, barnává majd lilás színűvé válnak, összetöppednek, megszáradnak. Ekkor sporangiumtartó gyep nem fejlődik. A beteg bogyók szövetei, már a fertőzés kezdeti szakaszában megbarnulnak.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A talajon fekvő beteg leveleken telelnek át a kórokozó oospórái, melyek a hideget jól tűrik és -15-20°C fokon sem károsodnak. Az oospórák fejlődése tavasszal 10-13°C fokon indul meg, abban az esetben, ha az éjszakai hőmérséklet sem csökken 10°C fok alá, és pár napon belül legalább 10mm csapadék hullik. A sporangiospórák a vízcseppek felverődésének segítségével jutnak az alsóbb levelekre, ahol rövid időn belül a gomba a légzőnyílásokon keresztül behatol a növénybe. Az esős, csapadékos időjárás kedvez a további fertőzéseknek. A kórokozó lappangási ideje 20-25°C fokon 3-4 nap. Ez az intervallum azt mutatja, hogy mennyi idő telik el a sporangiospórák fertőzésétől (3-5mm csapadék szükséges) a tünetek megjelenéséig. Ez az idő a hőmérséklet emelkedésével csökken. Járvány, esős május-június, majd hűvösebb csapadékos nyár esetén alakulhat ki.
Védekezés
A védekezés irányelvei; levelek talajba forgatása, előrejelzésre alapozott növényvédelmi beavatkozások május közepétől augusztus végéig. Engedélyezett hatóanyagok; foszetil, ditianon, fluzinam, mandipropamid, zoxamid, metalaxil, réz-oxiklorid, metiram, piraklostrobin, rézhidroxid, hárombázisú réz-szulfát, cimoxanil, folpet, ametoktradin, benalaxil-M.