Paradicsom - baktériumos betegségek

A paradicsom baktérium okozta betegségei közül a legfontosabbak a paradicsom klavibakteres betegsége (Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis), a paradicsom pszeudomonászos fekete foltossága (Pseudomonas syringae pv. tomato), valamint a paradicsom xanthomonaszos betegsége (Xanthomonas vesicatoria).

A paradicsom klavibakteres betegségét először 1909-ben írták le hajtatott paradicsomról az Egyesült Államokban, majd 1927-ben Németországban is megjelent a kórokozó. Hazánkban a betegséget 1964-ben közölték. Az újabb paradicsomfajták értékmérő tulajdonsága a betegséggel szembeni ellenállóképesség. Gazdanövénye a paradicsom. Kórokozója a Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis (Smith, Davis et al. Jensen).
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
A fertőzés forrása a talajra került növényi maradványok, melyekben a baktérium akár 5 évig is életképes marad, valamint a vetőmag. A magokban és a magok felületén található a kórokozó. A talajban lévő növénymaradványokból az egészséges növénybe a gyökereken keresztül jut be, a fertőzött magokból beteg növények fejlődnek. Az edénynyalábokban a baktérium gyorsan terjed. A magok megfertőződése kétféle úton történhet; vagy az edénynyalábokon keresztül jut be a kórokozó a bogyóba és onnan a mag köldökén át a magba, vagy a magfogáskor a bogyó héjáról jut a mag felületére. A bogyó héjára a talajról felcsapódó vízcseppekkel juthat a növény. A betegség kialakulásának kedvez a 24-28°C fokos hőmérséklet.
Betegség leírása, tünetek
A növény fokozatosan hervad és szárad. A hervadás először az alsóbb, idősebb leveleken jelenik meg, majd a fiatalabb leveleken is, a végén pedig az egész növény elszárad. Rá jellemző tünet a száron és leveleken megjelenő hosszú, megnyúlt barna csíkok, és hosszanti repedések. A belső szövetek barnák, üregesek. A szárat és a levélnyelet megnyomva baktériumnyálka folyik ki. A bogyón pár milliméteres foltok keletkeznek, melyek szegély nélküliek, fehérek, közepükön világosbarna elhalással.

A paradicsom pszeudomonászos fekete foltossággát elsőként Taiwanról közölték 1933-ban, Magyarországon 1960-ban. A kórokozó Pseudomonas syringae pv. tomato (Okabe) Burk.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
Fertőzési források a növénymaradványok és a vetőmag. A kórokozó a magban és a mag felületén is jelen van. A levelekbe a légzőnyílásokon, letört mirigyszőrökön, a bogyókba pedig apró sérüléseken keresztül jut be a baktérium. Hőoptimuma 23-25°C.
Betegség leírása, tünetek
A bogyókon határozott szélű, apró, kb. 1 milliméteres, vizenyős foltok jelennek meg, melyek kissé kiemelkedők. Az érettebb bogyókon a foltokat zöld perem szegélyezi. A leveleken a kerek és a száron az ovális a szövetelhalások alig észrevehetők, a baktériumnyálka nem feltűnő.

A paradicsom xanthomonaszos betegsége súlyos károkat okoz világszerte. Első ízben az USA-ból és Dél-Afrikából közölték, 1918-ban. Hazánkban 1958-ban írták le először, szabadföldön rendszeresen előfordul, a betegség megjelenésével számolni kell. Gazdanövényei a paradicsom és a paprika. Kórokozója a Xanthomonas vesicatoria (Doidge, Vautern et al.) baktérium faj.
Kórokozó terjedése, a betegség kialakulásának feltételei
Fertőzési források a növénymaradványok, talaj és a vetőmag. A növénymaradványokon a kórokozó szaprofita módon él túl, a talajban életképességét 2-3 évig megőrzi. A magok esetében azok felületén található a kórokozó ahol 16 hónapig is fenn tud maradni. Terjedéséhez nedves körülmények kellenek, esővel, öntözéssel, harmattal történik. A növény leveleibe és szárába a légzőnyílásokon át jut be, a bogyókba az apró sérüléseken keresztül hatol be. A bogyókat fiatal korban fertőzi csak, a leveleket egész vegetáció alatt. Hőoptimuma 27-30°C. A magok felületére a bogyók héján lévő foltokról kerül magnyeréskor.
Betegség leírása, tünetek
A leveleken eleinte apró vizenyős, kerek foltok jelentkeznek, melyek később elszáradnak. A foltokon vékony baktériumhártya figyelhető meg. A levélnyél és a szár foltjai megnyúltak, nagyobbak. Az éretlen bogyókon apró vizenyős zöldesbarna foltok keletkeznek, az érett bogyókon kiemelkedő, sötétbarna pár milliméteres varszerű, enyhén berepedező foltok jelennek meg. Felületükön filmszerű bevonatú baktériumnyálka van.

Védekezés a baktériumos betegségek ellen
Vetésváltás, egészséges mag, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, gyomirtás, folyamatos védekezés réz tartalmú szerekkel. Törekedni kell arra, hogy a növény felülete minél rövidebb ideig legyen nedves.